Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden viharvert, árva tölgy előtt,
mért kell nekem az őszi csendre vágyni,
ha minden csalfa álmom összedőlt,
mért kell nekem a dombokat bejárni
s bújkálni mint az üldözött gonosz,
mért kell nekem a hegytetőre állni
mikor az orkán fákat ostoroz.
Mért kell nekem elvágyni messze, messze,
bűvös csókkal ha jő az alkonyat,
mért kell, hogy halljam, álmaimban egyre,
búcsú-szavaktól fátylas hangodat,
és mért kell minden szép emléket
fájó betűkkel a szívembe írni,
mért kell olyan nagyon szeretni téged,
csak vágyni el, s csak sírni, egyre sírni?
Mért kell mindig magamban vándorolni,
s imákat mondani valakiért…
s mért kell csak mindig rólad álmodozni,
ha nem szeretsz, miért?, miért?, miért?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csillag, ó, messzi szerelem! Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a...
» Versek Ilyenkor, ha nyilnak az orgonavirágok,
Sajnálom...
» Mese Egy világvégi házban
Világszép lány lakott,
Vil...
» Közelebb hozzád Egy régi kép most lelkembe tolul,
Szünetlenül,...
» Júliához Piros orca, piros ajkak,
Barna fürtök, barna...
» Nelli Hát a szerelem szent lángja
Csak ily...
» Férfi sorsa A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Egy szó Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Kuporogva Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» Búcsúdal Tenke, Tenke! messze, messze hagylak
Visszavágyó...
|