Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hinár karokkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irígy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aranybogár A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Ősi nászdal Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» A szerelem éjszakája Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Litániák Lia, a messziségen,
mint holló, fönt az...
» Szeretlek-e? Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Lusta báj Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre...
» Mindenek szerelme Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Tubarózsák Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
|