|
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze lantomon,
Míg hevülvén keblem szép tüzére
Olvad égi lyányka dalomon.
Ah, de gyorsan folyt le minden óra,
Gyorsan folytak, Ámor, napjaid,
Éltem egy rövid éj volt, Aurora
Szórta széllyel boldog álmait.
Éltem eltünt, tompa nyúgalomnak
Karján, mint a sírban, fekszem én,
Semmi örömnek, semmi fájdalomnak
Nincsen út a megholt kebelén.
Ó sors, futhatnék bár vészes pályát,
Vérzenéd bár, ó sors, szívemet,
Fényre hozná fájdalmim homályát,
Hogy még érezhetném létemet.
És te lant, zöld fáim alkonyában,
Fűzök rád utolszor lombokat,
Függni fogsz Cythére lúgasában,
Elhagyatva szent árnyék alatt.
Majd ha lengvén hűvös enyhelyéből
Lassú szellet gyöngén érdekel,
Halkal, mint najádok rejtekéből
Jön az ének, sorsom zengjed el.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi a nő?
Világnak vígsága
Férfinek gyönyöre,
Kebelén...
» Csak álmodtalak?
Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Az ismeretlen Ada
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez,...
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» Korszerűtlen ének
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» A boldog
Bírlak-e, vagy csábúlt szemeim játéka im e...
» Rónaságon
Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» Az Ő képe
Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény orozva...
» Bársonyodba öltözöm
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
|
