|
Igen, szeretsz. Kedves vagy, drága szentem.
De vannak olykor oly
napok, mikor kifáraszt, izgat engem,
hogy így kislánykodol.
Mindig kacagsz, viccelsz, hát ne bolondozz,
és végre légy komoly!
Nem jól vagyok ma este. Semmi fontos!
Csak ideges. Hisz láthatod. Unalmas.
És sírni tudnék mindenért. Na hallgass!
Folyton csevegsz-fecsegsz, izegsz-mozogsz, le-fel,
kedves madárszavad fáj és úgy ingerel.
Te tán oly rózsa vagy, melyen nincsen tövis?
De hogyha nem bírom: aztán törődöm is...
Minek meredsz így rám? Hát nem oly nagy dolog.
Dehogy haragszom rád! Dehogy! Azt gondolod?
Látod: beszélgetek, nyugodtan, hidegen.
Mégis, mi a bajom? Mi? Hát az idegem.
Aztán meg az idő. Az a baj itt.
A bosszuság, a fáradtság, a lárma...
De az istenre kérlek, legalább ma
ne rakd ki nékem a kalapjaid!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kukuku, kukucskám...
1.
Kukuku, kukucskám!
Szállj én hozzám...
» Érezni a szád
Ujjaim közt illatos,
Bársony rózsaszirmot,...
» Nem szeretsz
Megálltam ma a télben,
nem éreztem a...
» Zsóknak
Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Aki magának él
Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Rád gondolok
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal,...
» Búcsú
Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi...
» Mélységben
Oly mélyen bent vagy a szivemben,
Mint mély...
» Mariann a kádban
Mire ébredtem máma?
Zúgatják a csapot.
Túlságos...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
|
