Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy üdvösséges pillanatra
Erősebb volt a csók hatalma
Gőgös, szemérmes lányságodnál.
Ó, ne sirasd! Egy pillanatra
Parancsoltak a szilaj csókok.
Hiába küzdött, átkozódott
A hazug erény sápadt ajka.
Halványvirágos lányszobádba
Piros tüzrózsákat dobálva
Győztesen benyitott az Élet.
Nevess! Nézd: menekül a mult.
Viszi magával a fakult
Sok vérszegény leányemléket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jég alatt alvó vérfolt Szerelem, díszem te voltál,
nyáréjjel fölénk...
» Tested kenyerén Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Marasztanálak, májusom Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
» Zenit Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» Néma vád A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Két vers l.
Annyira kellesz, hogy - látod -...
» Mert túlságosan akarlak Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Don Juan Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
|