Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét világ!
Oh mért vagy hűtelen?
Mért esdessz mindég más után,
Mint lepke a' virág után,
Mért kinzassz szüntelen?
Alszol most égi álmokat,
Szíved kitudja hol mulat,
Mi élvben kéjeleg.
Hogysem kínzóm légy, 's halálom
Szép két szemed örök álom
Homálya szállja meg.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A visszajáró májusok Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
» Ha jönnél... Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» Elsõ szerelmemhez Letûnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt...
» Figyelmeztetlek Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
...
» Te türelem, te jóság.. Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
» Hazugság nélkül Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
|