Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami keshedt, görbe árokparton,
amire méla álmot vet az alkony.
Vágyaim ma szép esti szigetek,
valahol lent, a szőke jónvidéken,
hol hárfapengés az égen.
Vágyaim ma a tiszta mosolyok,
fáradt virágok álmos illatsúlya,
mely nyújtózkodva kiliheg az útra.
A vágyaim ma lábad alá kúsznak,
hogy elvigyenek: hol a szók fehérek
s halottan szépek. Hova én el nem érek...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Milyen régen Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Néma vád A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Levél Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» Az élet fája Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Lenge szál volt... Lenge szál volt hit- 's reményem
Az ábrándok...
» Fehér rózsatő virága Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Ha jönnél... Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
|