A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem láthatom, mint lépdel, ablakomból, -
Nem, mint pillant rám, titkon-kedveltjére.
Oh nap, derűlj ki, s kedvezz a buzgónak,
Hogy ájtatosságát elvégezhesse;
De kedvezz nékem is, a lángolónak!
Ki jő? - Cselédje Hébém visszahozza.
Keresztet vont a könyvben e sor mellé:
"A hű leány barátját sohajtozza."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lennék én folyóvíz... Lennék én folyóvíz,
Hegyi folyam árja,
Ki...
» Mért nem születtél te... Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
» Szomorú indulat Mi kesergő sok gondolat
Terheli bús fejemet?
Sé...
» Az apáca Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenv...
» Szerelemvágy Oh ugy szeretnék már szeretni!
Emészt a tűz,...
|