Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha nincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek kék ege nincsen.
A szorongás csontok között is lel utat,
felszáll ereken át,
s míg szétterjed a bőrön,
az álom-szökőkutak
égre ívelnek húsból való kérdőjelekként.
Futó érintés,
röpke pillantás a félhomályban
épp elég, hogy megnyíljon a test,
hogy mohón vágyjék befogadni testét
egy másik álmodónak;
két fél – egy pár, hús-vér s hús-vér, álom és álom;
egyek alakban ők, egyek a vágyban, és egyek a szerelemben,
még ha az csak puszta remény is,
mert kérdez a vágy, s rá senki se tud választ e világon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fiatal férfi mondja Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» A fürdőző Hajna A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Sasok szerelmi harca Folyó partján haladva (reggeli sétán),
a légben...
» Lábnyomok Fiatal voltam. Hazavittelek
az erdőn át a...
» Napszonett A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
» Aranybogár A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Lucy Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Gyönyör Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» A csók Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Egy leány Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
|