Ha bor, barát és tréfa hív,
S a víg órán kacaj fakad,
Felejtésért hiába vív
Szivem, tudván hatalmadat -
Vágyón eped teérted.
De meg ne foszd, Octavia,
A kín írjától szívemet:
Remél s fáj - kell dobbannia
És meghasad teérted.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A csermelyhez Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» Szomorú indulat Mi kesergő sok gondolat
Terheli bús fejemet?
Sé...
» Az apáca Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenv...
» Samariai asszony Itt azt mondják, tisztátalan vagyok,
Ki...
|