|
A szemedet, arcod mélységes, sötét szürke tavát
homlokod havasa alatt, homlokod havát
elfeledtető fényes nyári szemed szédületét
szeretem és éneklem e szédület szeretetét.
Mélységes érctó, érctükör, fémtükör, mesebeli,
szédülsz, ha belevillansz; ki tudja, mivel van mélye teli?
Szellemek érctava: drága ércek nemes szellemei
fémlenek villanásaiban; de mily ritka fém szelleme tudhat így fényleni?
Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem,
csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen,
csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem:
az látja csak, aki úgy szeret, mint én, édesem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
» Nem múlik el a szerelem
Nem múlik el a szerelem
Csak fegyelmezett...
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
|
