|
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.
Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt-érceit issza:
most, most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.
Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.
Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» A boldogság
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér...
» Szerelmes kelletés
Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» Nagy tengerzúgását
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Kivánsz ha szeretni...
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
|
