|
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem szememmel, nézlek a számmal,
nézlek bőrömmel, kezemmel,
nézlek kigyúló szempillámmal.
Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.
A föld az eget így betűzi.
Így tapogatják világtalan fények
csillagok borzongó betűit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
|
