„Sosem voltam magányos.
Magányom tele volt Szemekkel, tele volt surranásra kész
Figyelemmel, olyan magány volt, mint a lomboké,
s benne madár is énekelt, mozdulatlan csőrrel a titkos
belső hallásnak néma dalokat.”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» Az utcában azt mondták róla, hogy ennek a nőnek...
» Amikor senki sincs, akinek adhatnál egy csésze...
» A fiatalság megőrzésének titka nem különböző...
» Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy...
|