Bújtunk a lomb közé, nem volt máshova bújnunk. Fé...

Szerző: Somlyó György

„Bújtunk a lomb közé, nem volt máshova bújnunk.
Félrehajtott bokor meg ág sebezte ujjunk,
keresve a helyet, hol minket senki se,
s mi láthatunk egy rést, mely kék éggel tele;
ahol magunk vagyunk, elzárva a világtól,
s mégis egész világ velünk, ha a madár szól;
hol lágy fekvőhelyet igér tömött avar,
s az alkony betakar bársony árnyaival.”

Küldd el ezt az idézetet szerelmednek!

További idézetek honlapunkról:

» Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg: örömöm...
» Szeretni annyi, mint egészen megismerni az...
» A boldogság sose fő, sose cél, csak pihenő. H...
» Fölületesség e kor jelleme. Fölületes a munka,...
» Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon...
» Úgy igaz a szerelem, ha nem beszélünk, de cselekszünk.
» És mi a tartalma a mi hatalmunknak, a nők...

Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.

Feliratkozás a hírlevélre!