A jó emberek könnyen beleszeretnek egy szép szempárba, kitárják karjukat ama kellemetes személy... | Remeg a lelkem, mint a virágos fa,
Ha szélzilálta kelyhe szétpereg;
Ha szerteszállong... | Aki szerelmes, az féltékeny is. | Se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.
Tudod, tudod már, miért?
Oly... | Nem reménytől hajótörött
a lélek csendje bent:
a méretlen magány az ok,
kihűlt remény, vágy,... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
A szerelem bűnei bocsánatosak. Helyesebben: ha az ember csak szeret, nem követ el rosszat. Az... | Szeretlek, mint a lelkemet! te vagy
Világom, életem!
S annyi édes jel, hogy viszont szeretsz
Nem... | | A szerelem olyan, mint a létra. Mentül magasabbra hágunk fel rajta, annál jobban szédít. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér fátyla a lelkünkre borul.
Észre se vesszük, csak, -... | Ha meghalok, meghalsz, ez olyan bizonyos, hogy hasonlatot se kell írnom mellé. | Most elhagyhatnánk egymást,
most beláthatnánk,
hogy összetartozásunk eredménytelen volt. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Egy szerelemnek nem akkor van vége, mikor a szerelmesek elválnak, hanem mikor az egyik új szerelembe kezd. | A legtöbb pár esetében se a nő, se a férfi nem túl nagy szám. Így van ez: ha nincs köztük... | S azt hittem a szived megérti
Amit hozzá szivem beszél.
Míg egyszer aztán tavaszomra
Pár... | A valóban szép fizikai szerelem nem más, mint a lélek meggyalázása. Keserű kényszer, hogy a vergődő... | Szerelmesek voltak egymásba, mindig is szerették egymást, bár néha szívesen tagadták volna. És mert... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
A szeretet csodát művel minden nap:
Elgyengíti az erőst és erőssé teszi a gyengét;
Bolondot... | A házasság olyan, mint egy hosszú beszélgetés, amelyet viták tarkítanak. Két ember egyre inkább... | Az ember él egy ember mellett, s nem tud róla sokáig semmit. Egy napon megérzi, hogy nincs már... | Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz rajtam bármikor
oda, ami csak mi vagyunk. És... | A társas életben a rettegést kell leküzdenünk, a házaséletben pedig az unalmat. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|