| Szétforgácsolódtam, élettelen dolgokhoz vonzódtam, a természethez, amely engem bűvöletbe ejt és... | Ég veled, te szép, te legszebb!
Ég veled, te vég, te kezdet!
Béke, vágy, kincs, öröm,... | S ha jön az este, langyos szél susog,
fátylaid játékosan megsuhognak,
s baráti mosolyát a... | Hiába. Túl sokat álmodtam rólad.
Hiába tartalak most karomba zárva
Ölelhetsz, csókolhatsz,... | Lemondhat-e, oh, mondd, a szerelem?
Most már tudom, nem élhetek veled,
S tudom, hogy nélküled sem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Én legnyomorúbb minden bús hölgy között,
Ki szívtam zengő vallomási mézét,
Most e nemes, fölséges... | A boldogság útszéli szemét,
szedhet eleget, ki lenyújtja kezét,
az érlelő kínt kell megérdemelni. | | Szertemállott árnyak rég az éjben,
s benned is hunyóban már a tűz.
Soknak ültél, tudom, az... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Jöhet ezután százszor is az ősz,
Az én szememnek nem hull már a könnye:
Tavaszi rózsa,... | Olykor a nap egy percre fölragyog,
Aztán megint köd ül a bérc felett -
Légy oly vidám, amily bús... | Hol vagy
ha nem vagy itt?
Hol sírsz
ha nem a vállamon? |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Mi lenne amikor Hiányomat látnád
Rettegnél éjszaka Csak a hajnalt várnád
Rettegnél és sírnál... | A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül... | Az ember szive alatt hőforrások vannak elrejtve ezt néha a szerelem
mélységének is nevezzük. | A szerelem úr minden más szenvedélyünk fölött. | Lehet csak úgy, egy kicsit is szerelmesnek lenni. Nem minden szerelem jelenti a nagy, lángoló... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| A szerelem életünk nagy ajándéka. Abszolút ingyenes. Egyszerre csak itt van. Mint minden igazán... | Szemünkön át hatol belénk a villám:
a vágy, hiába töprengünk a titkán. | Ő kell nekem. Akármit is követett el ellenem és bármit fog elkövetni ezután, akkor is csak ő kell.... | Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hűséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen... | Úgy élünk együtt, két kis idegen,
valahol messze, mese-szigeten. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
