| Áldott legyen, ha szerelem az élet!
Több életet, hogy még többet szeressek!
Egy ezredévnyi eszme... | Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve. | S ha elenyészünk végképp odalenn:
Melletted nyugszik hamvadó fejem,
A néma éjben... | Megyek, követlek csillagom,
Megálmodott, bús utakon,
- Ha szivemet is zuzom szét:
Csókolni kis kezét. | Mikor itt vagy a szobában
mintha teles-tele volna
rózsával és liliommal,
s körülöttünk zene szólna. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek! | Ne gúnyoljál tudákosnak,
Oh, ne mondd, mert kinevetlek,
Hiszen látod, nem vagyok bölcs,
Mert... | | Ha két különböző nemű ember döbben rá, hogy ugyanazon a titkos úton járnak, a köztük kialakuló... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Szétforgácsolódtam, élettelen dolgokhoz vonzódtam, a természethez, amely engem bűvöletbe ejt és... | S ha jön az este, langyos szél susog,
fátylaid játékosan megsuhognak,
s baráti mosolyát a... | A boldogság útszéli szemét,
szedhet eleget, ki lenyújtja kezét,
az érlelő kínt kell megérdemelni. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Szertemállott árnyak rég az éjben,
s benned is hunyóban már a tűz.
Soknak ültél, tudom, az... | Hol vagy
ha nem vagy itt?
Hol sírsz
ha nem a vállamon? | Mi lenne amikor Hiányomat látnád
Rettegnél éjszaka Csak a hajnalt várnád
Rettegnél és sírnál... | A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül... | Az ember szive alatt hőforrások vannak elrejtve ezt néha a szerelem
mélységének is nevezzük. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Lehet csak úgy, egy kicsit is szerelmesnek lenni. Nem minden szerelem jelenti a nagy, lángoló... | A szerelem életünk nagy ajándéka. Abszolút ingyenes. Egyszerre csak itt van. Mint minden igazán... | Szemünkön át hatol belénk a villám:
a vágy, hiába töprengünk a titkán. | Ő kell nekem. Akármit is követett el ellenem és bármit fog elkövetni ezután, akkor is csak ő kell.... | Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hűséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
