| Ragyog a homokpad, forr a sűrű hab.
Rád gondolok, rád: látjuk-e egymást?
A semmibe nézek, szívem megszakad. | Sohasem tudom, melyik részén vagy a világnak. (...) Kérlek, gondolj rám. Olyan egyedül vagyok, és... | Hogy te soha sem szerettél,
Tudom, a mint fölébredek;
Álmaimban csak azt érzem,
Hogy én miként... | Törjétek fel zárát az "én-álmodásnak"
Hogy elepedt lelkem odaadhassam másnak -
Másnak másnak... | Az egész csoda rút és értelmetlen volt. Természetes úton ilyesmi nem történik. Az ember... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Olykor az ember maga sem tudja, szerelmes-e hát, vagy csak a mirigyei követelőznek, de van ennek... | Az égen szálló felhőket nézem, s te jársz eszembe,
Visszaszáll minden megtépett emlék bús... | | Szeretnélek még egyszer látni,
Meggyógyítna egy pillanat.
Mit szenvedtem, feledni tudnám,
S még... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Szerettelek nagyon
s folyvást kerestelek
de nem találtalak
a zord egek alatt. | Didergek hiányod
hidegében.
Pillámon a könnycsepp
megfagy. | Nemrég, - szerelmük végső idejébe, -
Hogy együtt ültek, csendben, tépelődve
Magányos estvelen, -... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| S ha elválunk, akkor sem távolodunk mi
ott vagyok álmodban s az enyémben te
egyazon tengeren ring... | Ó, mért nem tudják ezt a nők!
És mért kívánnak lehetetlent?
Mért átkozódnak kínban ők
a férfi... | Hiányod kristályfényében
ülök, kuporgok egyedül. | Nem volt se megoldás, se magyarázat, csak iszonyatos napok és hetek. A titkot még csak megosztani... | Balga kezem
utánad nyúl
a sötétben
s a fényben
lehunyom szemem
hogy ne lássalak. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ajkamba szállott pirosló vérem,
Hogy közelgő ajkad jöttére érjen,
Szemeim körül udvara... | Szerelemben egyesültünk, mint folyammal bús patak.
Testem teste, vérem vére: mi vagyok én nélküle? | Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden... | Szó, hang, mosoly: édes pokol;
elbűvölt, nem tudom, mivel;
gyilkos-örök sebet ütött
belém, szép... | És láttalak beteg babák szemében,
Melyek, mint eltört mennybolt kékje, fájtak,
És láttalak egy... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
