Két harangvirág hintázott a domb oldalában,
s a harangvirág szólt hugának, a harangvirágnak:
megremegek előtted s csupa zavar vagyok.
S a másik szólt: ha nézem, arcom miként ragyog,
a sziklán, mit a víz csöppenkint hullva váj be,
látom, hogy remegek s zavart vagyok, akár te.
Ringatta őket a fuvalom egyre jobban,
beteltek szerelemmel, s kék szívük egybedobbant.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hozzá Ha jősz, lángok emésztenek;
Ha mégy, kinok...
» Sohasem Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Utánad kószálok Utánad kószálok,
amikor egy nőt követek egész...
» Féltés A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
|