Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott: szőlőtő lettem,
rügyet neveltem, lombot, szárat,
s beleptem velük Lúciámat,
indáimmal combját és pöttöm
lábát is átöleltem többször,
majd sok mohó, de lágy kacsommal
hátulját is magához fontam,
koszorúnak sok zöldessárga
fürtöt aggattam homlokára,
míg úgy állt mellettem a drága
lány, mint venyigék közt mezítlen,
fiatal, ittas bacchus isten.
Csavarodó indákkal közben
kezét-lábát is megkötöztem,
hogy zsákmányommá lett a rablány
minden testrésze: s mikor aztán
levéllel fedtem ama részét,
mit másnak nem mutat a szépség,
kirázott a gyors kéj, s egyszerre
nem voltam többé puha, szende,
jámbor venyige: sokat akaró
vesszőm felállt, mint a szőlőkaró.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sugár Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» Vállad akasztófáján Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Te sem vagy fehérebb Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
» Szerelemben a szerelem Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Chryseis Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Sugarak érett kalászaival Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Memento Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Te: meleg száj... Te: meleg száj.
Te: meleg szem.
Ha fázom:
Nála...
» Tubarózsák Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» A csók Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Szörnyen szép Miként Vesuv virágtakart tövében
Megrázva, most...
|