|
Köszönöm, hogy hamis voltál,
Mert láncamrul leóldottál.
Eddig gondban, kinban éltem,
Hogy hivem vagy, mig azt véltem,
Fáradt szivem, pihenj már,
Veszteséged semmi kár.
De hitetlen, állhatatlan!
Tovább ne légy alkalmatlan.
Tudva vagyon álnokságad,
Azért nem kell barátságad!
Ne a kosár, vidd veled,
Benne obsit-leveled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hűtelenül
Szerettem a virágot.
De választott virágom
Nem...
» Soha
Szerelemnek kényes virágát
Kezemmel én nem...
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
» Nálad nélkül
Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak...
» Egy szellemhez
Éjfélt ütött. El-elalvó kis mécsem
Halványult...
» Egyszer téged is megrajzoltak már
Ami rajz, minden felsejlik a hóviharokban.
Kontú...
|
