|
Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind alá-pereg...
Elsárgultak a mezők, mint
A haldokló emberek.
De ne félj a hervadástól,
Mosolyogva nézd velem;
Nézhetjük, mert szívünk mélyén
Nem hervad a szerelem!
Lelkem könnyű és derűlt, bár
Mindent hullni, halni lát;
Temetőben játszó gyermek
Igy ugrál a síron át.
Ősz van most s nekem tavasz nyit
A kipusztult föld felett...
Mosolyodban minden percben
Visszatér a kikelet!...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tünemény
Mikor először tünt elém,
drága volt, mint egy...
» Bájoló
Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Még egyszer Lillához
Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Szívlázadás
Oh hölgy ha látnál szivem bánatában,
Ki láttál...
|
