|
Szerettelek; de sorsom elszakaszta.
Boldog levél te méltó férj ölén;
Egy áldott nő, s reménydús magzat engem
Fölűlemelt a földi bú körén.
Boldog vagyok; de néha álmaim közt,
S a föld-feledte méla perczein,
Egy szende érzelem lágy fájdalommal
Lopózik által szívem húrjain.
És keblemből sohaj kel észrevétlen,
Könyűm megárad, ajkam dalt rezeg,
Titkos merengés, néma vágy borít el,
S üres szivemben ónsúlyt érezek.
Oh, merjem-e ez érzést eltalálni?
Oh, higyjem-e, mit szívem sejteget:
Hogy boldogságom csalfa képzelődés,
Mert, ah, szeretni csak egyszer lehet?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Büntetés
Tudod, mint büntetnélek,
Ha lennél hűtelen?
Úgy...
» X....... nejének
Kimondhatlan szerettelek,
De azt kitudtam...
» Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Én nem...
» Jelenkori szerelem
Állhatatosság a szerelemben, aranykori...
» Dudorászó, régi nóta
Honnan indulsz és mikor jössz el?
Csak tudnám,...
» Csal
Völgy homályán, fák hüsében,
Kert megett,
Zeng...
» A búbos galamb
Egy pár galamb, férj s feleség,
Egymásban...
» Viszi, viszi folyóviz a virágot...
Viszi, viszi folyóviz a virágot,
De meguntam...
» Hideg szél fuj
Hideg szél fuj észak tájról,
Rossz hirt hallok...
|
