|
Hogy búsan a vonatra szálltam,
lenn volt az éji szürkület,
és a sötét mezőkre nézve,
szóltam: "Mi rossz tenélküled."
Nappal van... A vasút a rétet
ujjongó kedvvel futja át,
friss illat árad messze-messze,
körül virágzó tarkaság.
A szélbe kék virágok ingnak,
s én tőlük félve kérdezem:
"Kék lányszemek, kéklő virágok,
felkelt-e már hű kedvesem?"
A kék virágok integetnek:
"Most kel fel épp hű kedvesed,
rád gondol és a szíve úgy fáj,
szemei könnytől nedvesek!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ködös este
Köd előttem, köd utánam...
Láthatatlan...
» Kukuku, kukucskám...
1.
Kukuku, kukucskám!
Szállj én hozzám...
» Esdeklő szerelem
Ím, a nap leereszkedik
Thétis bíbor...
» Asszonysziv
Kicsi asszonyszív, törékeny játék,
Ha a kezembe...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
» Fanny.
Életutam’ csaknem bejártam.
Csalódtam s...
» Álmomban
Álmomban lágy gyolcsot szőttél,
Oly elomlót,...
» A várakozó
Várakozás, te csalárd érzet szerzője, keserv...
» Várj reám
Várj reám s én megjövök,
hogyha vársz...
|
