Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre utca, tér nevet fel,
a nap jóságosan tekint az ember
művére, szép győzelmet így aratva.
Tornyait rózsatündöklésbe tartja
a dóm s ezer aranyszobrot emel fel -
hozsannát fénylik, míg madársereg ver
tanyát tülekedőn s csivogva rajta.
S mert gondjaim felhőit messze-messze
űzi szerelmem édes mosolyával,
a lelkem napra szárnyal, szinte mennybe,
hiszen az élet szent eszménye rávall:
itt minden gondolat úgy csendül egybe,
hogy minden érzés egyetlen csodás dal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tegnap anyám előtt dicsértelek Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» A kedveshez Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» A tavasz A tavasz rózsás keblét kitárva,
Száll alá...
» Szerelem nélkül Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből Ó, jaj, szegény pilláim álma elveszett,
Add...
» Ha ősz leszel s öreg Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
» Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
» Keserű élet, édes szerelem Másnak szívem mindig jót kivánt,
S engem mégis...
|