Próbálgatom, tanulgatom,
Hogy ne szeresselek nagyon.
Félelmesek a viharok,
S én romló törzsű fa vagyok.
S minden nagy érzés új gyökér,
Mely földbe köt, ha mélyet ér.
Magam hullásra készítem,
gyökereimet gyengítem:
Ha a viharban dőlni kell,
fogódzás nélkül dőljek el.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ti Hiába küldtelek, hiába mentél,
el nem kerüllek,...
» Hazug vagy nyár Hazug vagy nyár.
Hazug a fényed, lombod,...
» Kérdések Miért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
Aki...
» Jaj, szívem gyötrelmi... Jaj, szívem gyötrelmi, sebeim fájdalmi
...
» Elmaradt ölelés miatt Úgy vártalak, mint a vacsorát este,
ha feküdtem...
» Hideg asszony Ha százszor szép is, nincs igézet
A hideg...
|