|
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat, szerelmet,
Te a nap, én meg a fűszál,
Mely nyíló általad lett.
Fogadd el, lányka, szívesen
Mit szellemed teremte,
Minden fűszálnak nyílnia
A nap is megengedte.
És bár egy-egy életsugárt
Lövel minden virágra,
Nem ég kevésbbé fényesen
Ragyogó koronája,
Nem mondom én se, hogy szeress,
Csak adj sugárt, hogy éljek,
S neked virágként illatot,
Színt, harmatot szenteljek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ódondad kérelem
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» Vonásaid...
Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
» Ilyen kinos, ilyen hosszu...
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» Első csók
Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat...
» Hajnali csók
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba...
» Kérésem egy
Kérésem egy: a csókod add,
vagy tiszta szívvel...
» A rózsabimbóhoz
Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
|
