Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem, talán be se gyógyul.
Ezt az egy szót feledni nem lehet.
Mint a tövis, szúrja a szivemet.
Vedd ki, rózsám, a tövist szivembül!
Áldalak egy életen keresztül.
Hogyha meg nem szabaditasz tőle:
Ez a tövis visz a temetőbe.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Új-esztendői ajándékocska Minthogy az új esztendőnek víg hajnala...
» Mancihoz A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» A paprikajancsi szerenádja Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Vágy Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
|