|
A homlokod már egész meztelen
s szemed két rémülettel tág gödör.
Hová rejtőzhetnél még? Mi tudna
eltakarni? Csontig meztelen vagy
s a világ szeme szégyeneddel összeér.
Már rég nem gondolsz könnyre –
a könny csak old s csak jobban kitakar.
Híg levegőbe kapkodsz védelemért
s egy hegy sem volna már elég
hogy eltakarja félelmeidet.
Ha eltűnhetnél, mint bőszen megpördült
kerék szégyenkező küllőit
keni láthatatlan semmivé a forgás
szédülete. Ha így futhatnál
vonító házak között,
lehullt csillagnál
sebesebben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szépség lányai közt nincs
A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Óda a nyugati szélhez
Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
hulló lomb...
» Szívlázadás
Oh hölgy ha látnál szivem bánatában,
Ki láttál...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» Egy férfi megismer egy nőt az utcán
Páfrányfenyők legyezős árnyalagútján –
Ősöreg...
» Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
|
