|
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.
Olyan megejtő csend borul ránk,
Oly bűvös, méla hangulat,
Mintha szeretni most tanulnánk
Titokzatos varázs alatt.
S valami rejtett, véghetetlen
Mély bánat vesz rajtunk erőt:
Zokogni kezdünk mind a ketten
A nyíló mennyország előtt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Dal decemberben
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
» Meghitt beszélgetés a verandán
Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
|
