|
A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod, hogy eljött ez a nyár is...
Hallod-e, hallod-e, kedves?
Fogd le a szíved, zárd le a szádat.
A nyár a fénybe hullott alázat.
Csitt, csitt... Légy engedelmes...
Forró a szél, hozzád nem enged. -
Köztünk a mély jázminlehellet...
Érzed-e, érzed-e, drága?
Az úton százszor elakadnak,
akik egymás felé rohannak,
nézve a hold sugarába...
Két szív suhan... S történjen bármi;
oly szép: nem remélni, de várni...
A száj ég, a szem szöge nedves...
Egy nap, egy perc egyszer majd hírt hoz...
Közeledünk... a csókhoz?... a sírhoz?...
Ki tudja, ki tudja, kedves...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A vár fehér asszonya
A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és...
» Szerelmes kiszólás
Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó,...
» Nem bánat az
Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már...
» Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér...
» Gondolok valakit
Gondolok valakit,
Akivel összefügg az...
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Samariai asszony
Itt azt mondják, tisztátalan vagyok,
Ki...
» Pásztori gond
Hogy Doritza nem szeret,
Tsak azt bánom...
» Nézlek
1.
Nézlek - csak az isten tudja,
Hogy mi...
» Boldogtalan vagyok...
Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Kere...
» Ha félelem fog el
Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom...
|
