|
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva szűz!
Holott szemedből, hív alak,
Egy könyv most is más könyvet űz?
Ím, a nagy bánat hő szava
Elhervasztó szelet hozott,
S arcád tündöklő gyöngy hava
Halványka színre változott!
Eltünt! elhagyta képedet
Szépséged régi hajnala,
Mert ah! nem látja hívedet,
Kinek kedvéért nyílt vala.
Szánd, ó kegyes! szánd éltedet;
Ne légy magadhoz mostoha.
Bármint epedsz bús lelkedet,
Nem kél fel ő többé soha!
Ha felvoná lehelletét
Magához életünk ura:
Imádjuk bölcs intézetét;
Ne szálljunk véle alkura!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kapcsolatok
Templom a természet: élő oszlopai
időnkint...
» Néma vád
A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» Aranypénz-térdű szerető
Aranypénz-térdű szerető,
muzsikás, lángsisakos,
...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Lelkemből szólva
Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» Bársonyodba öltözöm
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
|
