|
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva szűz!
Holott szemedből, hív alak,
Egy könyv most is más könyvet űz?
Ím, a nagy bánat hő szava
Elhervasztó szelet hozott,
S arcád tündöklő gyöngy hava
Halványka színre változott!
Eltünt! elhagyta képedet
Szépséged régi hajnala,
Mert ah! nem látja hívedet,
Kinek kedvéért nyílt vala.
Szánd, ó kegyes! szánd éltedet;
Ne légy magadhoz mostoha.
Bármint epedsz bús lelkedet,
Nem kél fel ő többé soha!
Ha felvoná lehelletét
Magához életünk ura:
Imádjuk bölcs intézetét;
Ne szálljunk véle alkura!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Mint egy virág, olyan vagy
Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép,...
» Csak ez
A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» Tévedsz
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Kölyökkorom szerelmei
kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
» Az, ami fáj nekem
Az, ami fáj nekem,
Nem lakik a szívben,
Oly...
» Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
|
