|
Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok egyedül, árván andalogva,
Addig nem érzem szivem árvaságát,
Addig nem öntöm lelkem néma vágyát
Reménytelen, bús, panaszos dalokba.
Mert jól tudom, hogy van egy istenasszony:
A szerelem, ki rózsaszín ruhában
Elém jő egyszer s hív, mint fürj a párját:
„Fonjátok össze karotok ti árvák
S egymást ölelve szálljatok utánam.”
II.
Ha nem tudnám is, hogy a sziv szerelmét
Nótákba verik ki,
Hogy a sohaj s a vágyak suttogását
Lanton pengetik ki.
Merengésimben jól tudom, hogy én is
A szivemhez kapnék
S egyszer csak, mint a csalogány a lombon,
Nótára fakadnék.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Szeress, ne kérdezd
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem...
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
» Keserű életem
Keserű életem sötét éjjelében
Tündöklő...
» Szerelmes vers
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
|
