Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.
Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.
Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?
Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!
Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért!
Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szoritásod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Látom a szemed Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a...
» A fekete asszonyhoz 1
Virágos arcú lányseregbe
búsan,...
» Mindig velem Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon...
» A hamis leányka "Ah mi jó, hogy itt talállak,
Gyenge lányka,...
» Jó éjszakát... Nézem az égnek legszebb csillagát
s megcsókolom...
» Az elcsüggedt Ha szerettem, megbántam,
Valamennyi, kit...
» Benyujtottam... Benyujtottam a kalapom
Egy kis lánynak az...
» Veszélyes játék gész világ hódolt, leányka,
S te mindenkit...
» Tűnődés Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
» Amit csinálunk Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Száz alakba Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Dobd el!... Dobd el a cigarettát!
most már hadd szíjja...
» Nekem nem kell a' valóság... Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
|