|
Azt mondod: rossz volt, megveted,
Találsz te hűbbet, jobbat, szebbeket.
Túladva rajt' magadat jobbnak érzed,
Kitisztul ez a fellegterhes élet
És nem ígéz egy gonosz hatalom.
S a nóta vége: - jön egy fuvalom,
Egy fuvalom, mi illat,
Egy sóhaj, ami tikkadt,
Szikrák lobbannak ki a képzeletből,
S az elszenderült posványos vizekről
Lengve, lebegve, mint a lidércek,
Jönnek, s az álmot űzve igéznek
A tűzszemű vágyak...
És sírnak a hűbbek, a jobbak, a szebbek,
Mert az érzékek emlékeznek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kegyvesztett bűbáj
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan...
» Gyöngylelet
Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem...
» Egy lány felett
Kórágyon fekszik a' leány,
Virág között olly...
» Idegen erdőben
Az őszi avart rovom untalan,
Árva szívemnek...
» Mutamur
Emlékszik az arany napokra,
Ugy-e, emlékszik,...
» Szélmalom
Forog a szélmalom négyes vitorlája,
Hüvös esti...
» Bucsú
Add még a kis kezet
Forrón hadd csókolom,
Oh!...
|
