|
Sürgette a férfi: "Ugy-e jösz te velem?
A nagy csodaváros kapuja kitárva,
Ketten suhanunk át utcán, tereken...
Majd ránkborul, tudod, az este bűbája,
Majd hull az eső, halk, üde, tavaszi, lágy,
És ingerel, szédít, pihenni se hágy,
Száz törtszínű fény libeg a vizes úton,
Suttogva, zsibongva jő nagy sokaság,
Az illatos ködben ezer kusza vágy,
Az alkotás üdve is megszáll, óh, tudom,
Csak te velem jöjj!"
Felelt az asszony: "Én megyek, igen!
Szükséged van rám, és szeretlek, érted?
Egy kis szobánk lesz az emeleten...
Majd gyorsfőzőn csinálom az ebédet.
Aztán meséket mondok halkan, lágyan,
Ha kályhatűz lobog az esthomályban.
Égő fejedre úgy símul kezem;
Az én ujjamba' gyógyító bűbáj van,
Halk zsibbadás beszédem dallamában...
Te majd a terveidről fogsz nekem
Suttogni csendesen."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nagy ajándékok tora
Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Óda a nyugati szélhez
Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
hulló lomb...
» A csillagok rólad beszélnek...
A csillagok rólad beszélnek,
Téged nevez a...
» Kérésem egy
Kérésem egy: a csókod add,
vagy tiszta szívvel...
» Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem...
» Minden jelben
Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Én és a festő
Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu...
» Új szerelem
Tavaszi szél érdes
fuvallatával arcodon...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
|
