|
Engedd, hogy vékony, reszkető kezemmel
Lebontsam hamvas, illatos hajad.
Ha igy ülsz elém, - mintha ezer éve
Sok ezer meghitt, boldogságos éve
Ismerném a szemed, puha válladat.
Száz asszony, kiket őseim szerettek,
Kikért fellobbant mindig ez a vér,
Száz ősöm minden szomorú, szent álma,
Száz ősöm csókot, vágyat osztó párja
Ma mind benned él, Tebenned él.
Együtt jövünk már sok száz emberöltőn,
Száz boldog, száz csókos életen át,
Ismerem a szemed, ismerem a vállad,
Az ajkad, a véred, a lelked, a vágyad:
Örök óta érzem a hajad illatát...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Menyasszonyomhoz
Ölelve tartlak,
Ölelve végre!
Te hév...
» Ha már szeretni nem fogok
Ha már szeretni nem fogok:
Mondjátok: meghalt,...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Lélekerő
Bátran megálltam fegyver fegyver ellen,
Nagyok...
» Szerelem
Megszűnt a tér:
nincs "messze", nincsen...
» Álmomban
Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve...
» A lantjáról
Akartam Atreusnak
Vitéz két magzatit,
Akartam...
» Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
|
