Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a harmatos gyepen,
A madarak is tán azért dalolnak,
s az Isten is azért mondá talán:
ma szép idő legyen.
Azért kelt fel a nap is ilyen korán,
hogy csókolhassa azt a kis nyomot,
amely a bükkerdőig elvezet.
A bükkerdőbe már be sem tekint:
a bükkerdőben úgyis elveszett.
Azért esett ma harmat,
hogy merre jársz, parányi nyom legyen.
S legyen amit egy furcsa vándor
csókolgasson a harmatos gyepen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Romantikus ősz Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» Az is álom volt talán? Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól...
» Maradjon ez... Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» A szeretet nem puszta szó Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Midőn elindult Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Feljöttek már Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
|