És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én sem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely az arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálankint hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Emlékkönyvbe Több éve már, hogy nálam van e lap,
Több éve...
» Ne gondolj reám Ne gondolj énreám
Szüntelenül,
Habár szelíd...
» Csak ne mosolyognál... Csak ne mosolyognál
Rám oly édesen,
Hogy...
» Titkos bú Homályos bánat dúlja lelkemet,
Talán újulnak...
» Névnapi köszöntés Kár hogy a pap megkeresztelt,
Jobb volnál...
|