|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én sem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely az arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálankint hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Még
Egy nap többé a dal se szárnyal
Új perc áll a...
» Hazugság szerelme
Ha látom hogy nyugodt alakod únva lebben
te...
» Népdal
Ezer csillag ragyog, fénylik odafenn.
Csak az...
» A szerelem tudománya
Nem tudom. Szemed forrásából rám csak
Isten...
» Octaviához
Ha bor, barát és tréfa hív,
S a víg órán kacaj...
|
