|
Valaki hí engem, valaki hí,
Látom a távolban, látom, amint
Hivogató, halavány keze int.
Valaki hí engem, valaki hí,
Érzem szemének mágnes-sugarát,
Maga felé húz, vonz a ködön át.
Valaki hí engem, valaki hí,
Értem küldi, - de ez sem elég, -
Illatos, bódító leheletét.
Valaki hí engem, valaki hí,
Hangja csábító varázsfuvola...
S nem mehetek hozzá soha, soha.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fényévek káprázata
Csillagvizsgáló toronyból a holdat
nézem s elém...
» Búcsú
Oly szép a szószegésnek csábja,
Míg a hűség...
» Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» Soha
Szerelemnek kényes virágát
Kezemmel én nem...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» A szerelem vonzásában
A pallóra lépek hogy elérjem a hajót.
Viharzón...
» Ne emlegesd a multat!
Ne emlegesd a multat!
Ne szaggasd föl...
|
