|
Tavaszi szél érdes
fuvallatával arcodon sietsz
a gallyakkal behullott úton.
A kerti kőurnákból
félrecsúszott hósapka
alól föld feketéllik.
A tavalyi fű
igyekszik zöldellni: hálás
a benne még egyszer
gyönyörködő szemeknek.
Hát megint a megint.
Arcodhoz közeledni, melegén
olvasztani a szem száraz jegét,
kószálni veled - újból
reménybe züllötten.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csábitás
Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» Válaszul
Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Ilyen kinos, ilyen hosszu...
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» Bájoló
Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Minden jelben
Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» A szökevény szerelem
Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e...
» A szerelem énekesihez
Nyájaskodó víg társaság
Szerelem énekesi!
Kíket...
|
