|
Minek tépted össze az én hű szivemet!
Minek szórtad szét, mint a rózsalevelet!
Még összetépve is nevedet sohajtja,
Még széjjelszórva is szerelmét susogja.
Hullatsz még utána keserű könyeket.
Összeszednéd még te eltépett szivemet.
De hol találod meg ezen a világon?
Kit a szélnek szárnyán, kit a tüskeágon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Reszket a szivemnek...
Reszket a szivemnek
Minden fájó hurja,
Pengeti...
» Csak ne mosolyognál...
Csak ne mosolyognál
Rám oly édesen,
Hogy...
» Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát...
» Nem gondolok...
Nem gondolok a világon senkire,
Nem kell nekem...
» Emlékezés
Midőn az est bibor sugára
Bucsúzva száll a kék...
|
