Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet hirtelen
megmarta hát:
Azt hitte, fáj, ha megharap? de nem,
kéj volt nekem,
az angyalát!
Oly enyhe, kellemes volt, élvezet,
nem fájdalom. S ha mégis fáj, csak az talán,
hogy íme már
nyoma veszett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha birizgálna szerelem bökése Ha birizgálna szerelem bökése,
mihaszna lány...
» Trapéz és korlát Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a...
» Mint még sohasem Szeretnélek kibontani
a hús ruhájából...
» A szeplő Mint egy megért boróka,
Mely tiszta hóra...
» Édes rabság Ti, Páphuson nyitott, kacér
Tekintetű...
|