|
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived rokkáján aranyszálak nőnek.
Himezd ki arcát sejtelmes jövőnek.
A boldogság ezüst falához érni,
Nem nézni vissza meddő, könnyes rögre,
Csak élni, lázban együtt, mindörökre.
Meséd, ha véget ér s az aranyszálak
Ősz alkonyán halott-fakóra válnak,
Elmulni velük ne kivánkozz!
Tovább szövöm a csonka halk meséket
Örökre élni elvezetlek téged:
A boldogság ezüst falához.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gina emléke
Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» Ágról ágra…
Ágról ágra száll a’ méhe,
Mindenütt mézet...
» Ártatlanul
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
» Nem múlik el a szerelem
Nem múlik el a szerelem
Csak fegyelmezett...
» Kedvesemhez
Emlékjelűl: hogy hívedet
Feledni nem...
» Szeretlek én, szeretlek téged
Szeretlek én, szeretlek téged,
Kedves kis...
» Ajándék
Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
|
