|
Ha látom hogy nyugodt alakod únva lebben
te szép hideg leány; míg hintaként remeg
körötted a zene, s megtör a mennyezetben
s te körüljártatod mély, lankatag szemed;
ha nézem homlokod, színezve enyhe gáznak
fényével mely beteg varázsát tárja föl,
s az est kigyujtja rajt friss hajnalát a láznak,
s tekinteted, miként bús arcképé, büvöl:
így szólok: "Óh, be szép! s különös frisseségű!
Tömör Emlék, nehéz királyi korona
koronázza, s szive, mint húsa, puha bélű
barackként, kész a bölcs vágyak fogaira".
Mi vagy te? mézizű gyümölcse tán az Ősznek?
vagy titkos urna mely pár forró könnyre vár?
Tünt oáz illata, hol álmaink időznek?
Vagy vágyak vánkosa? Vagy telt virágkosár?
Tudom, van szem melyet méltó hogy megcsodáljon
a méla vágy, pedig mélyén titok nem ég:
ékszertelen tok és emléktelen medáljon,
mélyebb és üresebb nálad is, üres Ég!
De nékem, kit a zord Valóság tépve öldös,
elég már hogy csodás látszatnak megmaradj:
álarc, vagy drága kép! ostoba vagy közömbös!
óh Szépség! unt szivem örök oltára vagy!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Jusson egyszer még eszedben...
Jusson egyszer még eszedben,
Kit metszettél bé...
» Amióta
Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le...
» Jó volna most is kívül állni
Jó volna most is kívül állni
de ezt is meg...
» Az erdéli asszony kezéről
Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
» Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát...
» Vers
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Azt kérdik...
Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak,...
» Régen, ó, be régen lebegnek előttem...
Régen, ó, be régen lebegnek előttem
Karcsú...
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Hintaszéken
Puha karosszék, kályha, hinta,
Koszorú a...
» Népdalok a kornak
I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
» Rajongás
Kereslek a nagy emberáradatban,
Mely az utczák...
|
