|
Főoldal » Idézetek » Szakítás
Idézetek a szakításról
| Sirok teérted hangosan, de mégsem ébredsz a szobán,
kusza leveled olvasom, de a tintája halovány. | Nincs békém, s nem szitok háborúságot,
félek s remélek, fázom és megégtem,
az égbe szállok s... | Nincsen olyan asszonyszoknya a világon, amelyért egy másodpercig is szomorúnak szabad lenni. | Miattam arcodon gyász-szomorúság,
rajta öröm-lobogás tőlem tüzesül,
de éj s halálfélelem csak... | Nem sírok, bár el akarsz hagyni, látom:
mi tartson kedves ok?
Kettőzve szenvedem sötét... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Miért száradt ki a folyó, miért?
Gátat vontam rá, hogy enyém legyen,
Ezért száradt ki a folyó, ezért. | Amikor egy kapcsolat elindul a megkeseredés útján, a részletek eltérőek, de az érzelmek nagyjából... | | A szerelem ... mindig önző célokat követ, azért hagy akkora űrt az ember lelkében, ha elszáll. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tied;
gyönyörnek, ó, mily... | Keljünk fel, menjünk, mert ő mitse tud.
Menjünk tengerre, mint a szél, ha fut
homokkal, habbal;... | Ha romba dőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött a legszebb... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| A szerelem gyakran elhal az idő múlásával - de még gyakrabban a távolsággal. | Az én gyötrelmemre s Istenre tekintve indulj fel szerelmemre,
Nagy háládatlanság miatt nyomorúság... | A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények!... | Te régmúlt évek kedvese,
Ne mondd azt, hogy szeretni: játék.
Hadd szőjön át, mint kék mese
A... | A szerelem csak tőmondattal tudja közölni magát. Mikor a szerelem magyarázkodni kezd, cáfol, vagy... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Hazudtam magamnak tudom, lehettem volna boldog, lett volna alkalom... lett volna, ha hagyom,
de... | Nem, nem szerethetsz mást te mégsem,
te hű leszel,
magadat súlyos esküvéssel
jegyezted el. | Rejtegetem szívem mélyén,
Féltve, fájón a nagy titkot:
Hogy feledni el nem tudlak,
Hogy nem... | Vesszen, akárhogy kéne, maradjon
utált sebem és szenvedésem,
legyen másé, bármily... | Annyi szomorúság, tanácstalanság, igen, kétségbeesés volt arcában, hogy meg kellett állnom, vissza... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
|
Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre,
melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.
|
Feliratkozás a hírlevélre!
|
|
