Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én harcot izenek,
S ha enyém lesz babér, győzelem:
Sorsod holtiglan veszedelem.
Nagy csapások lesznek csókjaim,
Vas bilincsek férfi karjaim,
Börtönöd lesz fényes kéjlakom,
Italod Tokajról hozatom.
Társid lesznek néma leányok:
Kertemben a nyiló virágok,
S nem süt reád a nap sugara,
Szemem fénye homályt vet rea.
Mily kemény sors ez, angyalom,
Drága élted igen sajnálom;
Ne kelj harcra, ad meg magadot,
Százszor könnyebbitem sorsodot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Leányka, szíved is Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» Nők Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» A legszebbnek Szép nyári éj. A parkban ültünk.
A mennybolt...
» A lányka szobor előtt Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Táncol a Hold Táncol a Hold,
fehér ingben.
Kékes fényben
úsz...
» Fiatal szerelem A szeme kék, a haja gesztenye,
ajkán gúny, mint...
» Esti séta Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
» A fénykép Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca...
» Ha magányos fa leszek Ha magányos fa leszek,
árnyékomba hívlak,
te...
|