Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S repkény karjaival tartja ölelve hiven:
Úgyan fogjanak át, lánykám, hű karjaid engem,
Majd ha nagy álmomnak végtelen éje közelg.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Így volna szép Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Tükrök törvénye Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
|