|
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást szépítjük meg:
Az meglehet.
Nem baj.
Így tükrözi a Szent Anna-tava
Sokszor még mélyebben a mély eget.
Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget.
És azért ez a látás így igaz,
Ha egy-egy vonástól el is tekint.
Mi látjuk egymást, nem ahogy vagyunk,
De látjuk örök mivoltunk szerint.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
|
